Hogyan működik szervezetünkben a xilit?

Az emberi szervezet évezredek alatt alakult olyanná, mint amilyen most. Egy olyan szervezet jött létre, amely nagyon jól működik, ha megfelelőek a körülmények. Azonban a körülmények igen sokat változtak az évek során. Viszont még ma is a táplálkozással juttatjuk a szervezetünket a felépítéséhez, életműködéséhez, energiaigényének fedezéséhez szükséges tápanyagokat. Fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat és vitaminokat fogyasztunk egészségünk megőrzése érdekében. Ezeket az anyagokat a szervezet lebontja, a szükséges anyagokat felhasználja, a feleslegeseket pedig kiüríti.

Az emésztés során a szénhidrátok kerülnek lebontásra, ezeket az anyagokat a szervezet glükózzá alakítja. a glükóz bekerül a véráramba és innen szívódik fel. Azonban a működésben zavarok léphetnek fel, ha túl koncentráltan fogyasztunk a cukorból vagy az adott élelmiszernek természetellenes az összetétele vagy szintetikusak ezek az anyagok. Ilyenkor a szervezet egyensúlya felborul. Túl sok glükóz kerül a vérbe, a szervezet pedig erre nincs berendezkedve. Túl sok inzulint termel vagy egyszerűen rezisztenssé válik az inzulinra. Kialakul a cukorbetegség.

De hogyan tehetünk a folyamat ellen. Fogyasszunk összetett szénhidrátokat, hiszen ezek nem terhelik le a szervezetet és nem járulnak hozzá annak jellemzően modern civilizációs leépüléséhez, hanem valóban táplálják azt. A nyírfacukor is ilyen összetett szénhidrátnak minősül. Az emésztési folyamat a szájüregben kezdődik. A nyírfacukor gyorsan keveredik a nyállal és a benne található emésztőenzimekkel. A nyelés után az a nyírfacukor a gyomorba kerül. A gyomor elfogyasztott táplálékot és kis adagokban bizonyos időközönként továbbítja a bélrendszerbe. A vékonybélben, ahol a szénhidrát-emésztés legnagyobb része végbemegy, az összetett keményítő enzimek hatására először egyszerűbb cukrokká alakul. A vékonybélbolyhok sejtjei tovább bontják ezeket a cukrokat glükózzá, melynek egy része helyben, másik része távolabbi bélszakaszon szívódik fel.

A nyírfacukor emésztése egy igen lassú folyamat, ezért nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet. A teljes emésztési ciklus folyamán a nyírfacukornak nagyjából 25%-a képes átalakulni glükózzá és felszívódni a vérben. A nyírfacukor maradék 75%-a továbbhalad a bélrendszerben.

A fogak és a xilit

Már 35 év kutatási eredményei igazolják azt a tényt, hogy a nyírfacukor a fogak számára a legjobb édesítőszer. Ma már az egyes fogászati rendelőkben a xilitet, a xilit tartalmú rágógumikat és fogkrémeket is használják a fogszuvasodás megelőzése érdekében, a fogkő és foglepedék eltávolítására. Egy amerikai szájegészséggel foglalkozó statisztikai és kutatási jelentésben a xilitol a fluorid mellett szintén úgy jelenik meg, mint a fogápolás egyik alapvető eleme már gyermekkorban is.

Ez annak köszönhető, hogy a szájban található baktériumok nem képesek felbontani a xilit stabil szerkezetét, nem tudnak belőle savakat gyártani, így nem lesz semmi olyan anyag a szájban, ami roncsolhatná a fogakat. Kutatások igazolják, hogy a xilitol akár 80%–kal tudja csökkenteni a fogszuvasodás valószínűségét. Ennek köszönhetően számos fogászszövetség, valamint több ország szabályozó testülete elfogadta a xilitol felhasználásával készülő - cukormentes - rágógumikat és édességeket. A kísérletek bebizonyították, hogy a nyírfacukor csökkenti a fogakon található lepedéket, mérsékli a fogszuvasodást és hozzájárul az ásványi anyagok a fogzománcba történő beépüléséhez, valamint még a szájszárazságot is képes mérsékelni. A finn Turku Egyetem tudósai a 70-es évek elején végzett kutatásai igazolják a xilitol szájhigiéniában betöltött fontos szerepét. Ennek értelmében gyakorlatilag visszafordítja a cukor negatív hatásait a szájban. 

A felső légutak és a xilit

A felső légúti megbetegedéseket olyan baktériumok okozzák, melyek a szervezetbe bekerülve a torok és az orr nyálkahártyáján tapadnak meg. Ezek némelyikét antibiotikummal pusztítjuk el, de vannak olyanok is közöttük, amik ellenállnak ezeknek a szereknek. A xilitol kémiai szerkezetének köszönhetően nem engedi, hogy megtapadjanak és elszaporodjanak a baktériumok, ezáltal a szervezet természetes védekező erejét használva ki tudja mosni a kórokozókat.