La dolce vita - a természetes édesítőkről

A cukor szó eredete szanszkrit. Mivel nevének eredete is igen messzire nyúlik vissza, ezért valószínűsíthető, hogy a cukrot már évezredek óta használják a különböző népek édesítésre. Ezt a fehér, kristályos s édes anyagot a cukornádból vonták ki és igen nagy értékkel bírt az ókori világban. A cukor teljesen természetes anyag, tehát minden esetben a növényből állítják elő és nem laboratóriumokban születik meg. A növényekben az emberi és az állati szövetekben rengeteg fajta cukor található meg: van krumplicukor, szőlőcukor, gyümölcscukor, tejcukor, nádcukor s nyírfacukor. Általában ezek az anyagot azt a nevet kapják, amiből az anyagot először kivonták.

A cukrokat kémiailag is több kategóriába csoportosíthatjuk. Vannak az úgynevezett egyszerű cukrok, melyek a szénhidrátok legalapvetőbb építőelemei. Ezek a hidrogén s oxigén atomokból álló vegyületek vízben oldhatóak, átlátszóak és kristályosak. De ne feledkezzünk meg édes ízükről sem. A cukrokat aszerint csoportosítjuk, hogy hány szénatomból épülnek fel: az általunk fogyasztott cukrok általában hat szénatommal rendelkeznek. Ezek azok a cukrok, amelyeket pl. a növények fotoszintézissel hoznak létre. Képletük C6H12O6, vagy az összetettebb vegyületek esetében a 6 egész számú többszörösei. A 6 szénatomos cukrok tiszta, kalóriában mérhető energiaforrást jelentenek minden élőlény számára. Ugyanakkor léteznek olyan cukrok is, melyek öt szénatomból épülnek fel. ezek szintén megtalálhatóak a természetben, de az emberi szervezetben is. Ezek a vegyületek építőanyagként szolgálnak és hosszan tartó energiaforrásként működnek. A nyírfacukor is ilyen öt szénatomos cukor, mely a növényi sejtek felépítésében játszik fontos szerepet. Végződése nem -óz, hanem -itol, ami olyan jelezőek von maga után mint hőstabilitás, savaknak és lúgoknak ellenállás, antibakterialitás stb. Képlete C5H12O5. Élettanilag sokkal kedvezőbb, ha öt szénatomos cukrokat fogyasztunk.